Sokan nem gondolnak arra, hogy a fogantatás pillanatától kezdődően a baba meg akar felelni a szülői elvárásoknak. Ezzel indul a születendő gyermek életprogramja.
A magzat nem csak a külső ingereket érzékeli, de az anya érzéseit, gondolatait is. Sőt az apai impulzusokat is, és minden elraktározódik teste információs rendszerében. Ezért nagyon fontos, hogy felkészülten, emocionálisan éretten induljon a felvállalt program.
Már a fogantatáskor problémák merülhetnek fel a családból hozott, berögzült gondolatokon, viselkedésmintákon keresztül. Például a régebbi időkben az első gyermeknek fiúnak kellett születni, többek közt az öröklés és a tradíciók miatt. Faluhelyen azt mondták – van, ahol még ma is -, „nem gyerek, lány született”. Ez a megfogalmazás is a nem fontosságát mutatja. A férfiakban általában titkon él a kimondatlan vágy, hogy elsőszülött gyermekük fiú legyen.
Amikor más neműnek várják a gyermeket, és ez a későbbiekben nem korrigálódik, érzelmi, viselkedési, kapcsolatteremtési, identitási problémákhoz vezet, és betegségek alapjául szolgál.
Az elvárásoknak való megfelelési kényszer mellett a magzat az anyai félelmeket, bizonytalanságot, közömbösséget, ellenérzéseket is átveszi.
A fogantatástól egészen a világrajövetelt követő néhány napig bezárólag, mély érzelmi lenyomat alakul ki a babában. Ezt az időszakot és ennek következményeit négy részre osztva vizsgáljuk:
harmadik: a szülőcsatornán való átjutás,
negyedik: a világrajövetel.
A világrajövetel mikéntje az egyik legdominánsabb momentum.
A manapság divatos „időzített” szülés, a császármetszéssel történő világra segítés, pont a kapcsolatot szünteti meg az anyával. Meghal a kontaktus, nincs együttműködés, nincs egymásra figyelés, nincs közös munka, így a megérdemelt munka gyümölcse se érik be.Az idő előtt világra hozott gyermek úgy érzi, hogy kivettetett az anyaméhből, mert ő még maradt volna. Ezt a hatást kelti a gyorsítónak nevezett infúzió bekötése is, nem beszélve a doktor bácsi fizikai nyomásáról, mellyel az anya hasát illeti. Ahogy a gyermek növekszik, egy furcsa lelki kapcsolat alakul az édesanyával, „se vele, se nélküle” viszonyként. Mindig menekülne, önállósulna, de aztán újra visszalép, elszakíthatatlanul kötődik. Az időbeosztás ezzel párhuzamosan hozza, hogy általában, akinek korábban kellett megszületnie, bár még maradt volna, az a gyakorlati életben is inkább „késős” fajta lesz.
A túlhordottak pedig inkább korábban érkeznek, mert már előbb szerettek volna jönni. A később születés oka, hogy az anya még óvná, benn tartaná biztonságos helyen a babát, vagy fél a szüléstől, illetve attól, ami utáni következik.
Amilyen a szülőkkel való kapcsolat, olyan lesz az élettel való kapcsolat is. Az anya jelenti a világot, a biztonságot, a létet. Az anyával való kapcsolat pedig analóg a világ dolgaival, a többi emberi
kapcsolattal, párkapcsolattal, a sikerességgel, a pénzhez való viszonnyal.
Ezért fontos, hogy megfelelő érzelmi ráhangolódással és odafigyeléssel várjuk az új családtag érkezését.
Ideje lenne ebbe is belegondolni. Mi a fontosabb: a kényelem, a praktikum, vagy a sikeres életút alapjának biztosítása. Az évek múltával egyre több következmény hívja fel magára a figyelmet. Amikor az úgynevezett „nem bírok vele” effektus beindul.
Mivel erősen elkülönülve élünk a természettől, a tiszta érzések, megérzések folyamata is sérült. Optimális esetben minden nő ösztönösen jól tudja kezelni ezt az időszakot.
Első az alap életenergiát adó, a fogantatási energia, ezt követi a szexuális energia. A szerelemben fogant és szeretettel, bölcs ráhangolódással várt gyermek a legjobb hozományt tudhatja magáénak.
Juhász Márti transzperszonális pszichológus, grafológus
forrás: http://www.fitway.hu